Van ugyebár most a baloldalon (persze, persze, Bajnai az centrum, meg ilyenek, mindegy, így egyszerűbb) két vezető nagy párt. Ennek a két vezető nagy pártnak van egy-egy vezetője: Mesterházy Attila és Bajnai Gordon. Az elmúlt hetekben a baloldalon arról szólt a politika, hogy ki lesz a Nagy Orbánváltó Összefogott Ellenzék Győzelemre Vivő Vezetője. Mindketten vehemensen nyomták saját magukat. Mesterházy arra hivatkozott, hogy neki a legnagyobb a tömegbázisa, beágyazottsága, ők a legnagyobb párt az ellenzékben. Bajnai meg arra, hogy hát istenem, látszik, hogy őt akarja a Nép, és hogy is mennénk mi szembe a Nép akaratával, igaz? (Ecsém, hány despota vezetett be rémuralmat arra hivatkozva, hogy ezt akarja a nép! A huszadik században kábé mindegyik.) Meg, hogy ő tudja megszólítani a középet. Ebben lehet valami, a nép tényleg úgy tűnik, elfelejtette, hogy a Gyurcsány-kormányban miniszter volt.

Aztán játszanak néhol előválasztósdit, mint például Dunakeszin, ahol csúfos vereséget szenvedett az ellenzék, nem kis részben azért, mert itt bizony nem előny, ha ketten indulnak egy ellen. Lehet itt magyarázni, hogy az alkalmas jelöltet keresik, aki képes a jó kormányzásra (szerintem rés szakadna a tér-idő kontinuumban, ha Bajnai nem mondaná ki ezt a szókapcsolatot egy nyilvános megszólalásában…), de valójában eléggé úgy néz ki, hogy a két  párt a saját befolyását akarja fitogtatni, illetve építeni. Ami nagyon menő és hasznos dolog, valóban, nem véletlen, hogy a DK már olyan korán elkezdte, csak éppen egy év múlva esedékesek a választások, és még igen sok tennivaló volna addig hátra, leginkább létre kéne hozni egy Orbánváltó koalíciót, ami nem megy ám egyik napról a másikra…

Úgy látszik, a fiúk is rájöttek, hogy ezzel a buta torzsalkodással nem mennek sokra, ezért inkább módszert váltottak, és most azon megy a férfias vetélkedés, hogy ki akar jobban együttműködni. Bajnai azt mondta, hogy október 23-án már álljanak egy színpadon az ellenzéki vezetők, de előtte még várjunk egy kicsit a tárgyalással, mert még nincs kész a pártja, és meg akarja várni, amíg neki is meglesz a tömbje, szatellitekkel együtt, mint az MSZP-nek. Persze, nem így mondta, de egyértelmű, hogy erre kell neki az idő. Erre Mesterházy? Azt mondta, „ugyan, minek várjunk mi két-három hónapot, hát üljünk le tárgyalni most, egyből!”  Dicséretes hozzáállás, bár kicsit erőfitogtató, de megszokhattuk, az MSZP-nél minden az.

De Bajnai közölte, hogy „A szavazóknak és az ellenzéki pártoknak nem az asztalnál vitázó politikusokra van szükségük, hiszen még összesen nincs annyi követőnk, hogy legyőzzük a Fideszt.” Hát, kedves ex miniszterelnök úr, valóban, a szavazóknak és az ellenzéki pártoknak nem asztalnál vitázásra volna szükségük, hanem érdemi tárgyalásokra és őszinte összefogási szándékra! És ha meglesz az összefogás, akkor meglesz a kellő számú szavazó is a Fidesz legyőzéséhez, mert ők, tömegével csak arra várnak, hogy megjelenjen az az erő, amelyik képes legyőzni a Fideszt! Ami nem lesz önmagában sem az MSZP, sem az Együtt 2014, ezt kénytelen mindkét fél belátni. (Sőt, a DK sem, legyünk őszinték! De ami késik, nem múlik…) Akkor pedig kell csinálni egy választási szövetséget, már csak az ezerszer emlegetett választási rendszer miatt is. Amihez pedig nem kell más, mint az őszinte szándék az összefogásra, amit a DK már régóta próbál mindenkivel megértetni. Szóval kedves Bajnai Gordon, taktikázás helyett szíveskedjék tárgyalóasztalhoz ülni MINDENKIVEL, (ez a „egyesével tárgyalunk, akivel és ahogy mi akarunk, amit most az MSZP-vel játszanának már az LMP-nél sem jött be, arról nem is beszélve, hogy a DK az nem MSZP-holdudvar, de köszönjük a gyanúsítást)! Majd ennek végkimeneteleként közösen megcsinálni azt, amiről egyébként az azóta párttá alakult mozgalma szólna: egy olyan szövetséget, aminek kormánya 2014-től végre képes arra a nyavalyás jó kormányzásra! Szervezetet építeni közben is tud, addig is elhisszük, hogy nagyon népszerű és sokakat megszólít.