Jól indult a szezon. Kezdődött a DK alternatív tanévnyitójával, majd egy virrasztással, ezután egy rendes tanévnyitón vett részt Orbán Viktor, ami alkalmat adott rá, hogy az oktatáspolitikával kapcsolatos ellenérzésüknek hangot adjanak bizonyos "felforgató elemek".

Volt szerencsém mindkét évnyitón jelen lenni, és egyből megfogott a két vezető közötti kontraszt.

Vasárnap Gyurcsány Ferenc mondott beszédet délután az Akadémia utcánál. A tömegben voltam, és figyeltem, hogy juthatnék előrébb, miközben vártunk rá és arra, hogy elkezdődjön a rendezvény. Egyszercsak észrevettem. A tömeg mögött bukkant fel, egyedül, gyalog, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy ő, a volt miniszter, akit nem egy ember szeretne akár holtan is látni, csak úgy elsétál egy demonstrációra. A tömeg szétnyílt előtte és körberajongta. Ő kedvesen végigment, üdvözölt mindenkit, majd hátrament a "backstage-be" és megvárta a többi szónokot.

Ma pedig Törökbálinton vártam a jelenlegi miniszterelnökre, hogy megnézzem, amint felavat egy még el sem készült sportkomplexumot. Plusz, hogy, ahogy a Hírhatár idéz:

Az volt a célunk, hogy szembesítsük Orbán Viktort az oktatásban okozott rombolásukkal, amit egy  presztízsberuházással nem lehet elfedni.

A Kedves Vezető is hátulról érkezett, de ott ez a kerülő utat jelentette a főbejárat helyett. Szinte egész a kapuig vitte a páncélozott kisbusza, majd kiszállván onnan egyből körülsereglette a talpnyalók és testőrök hada, akik közül ki sem látszott. Majd amikor az ellene tüntetők (HaHa, IDE valamint egy helybeli ex-trafikos, mondanom sem kell, hogy lett ex-trafikos) elkezdtek élni a véleménynyilvánítási jogukkal, a Vezénylő Tábornok hős védelmezői egyből akcióba léptek és hátrább szorították azokat, akiknek nem tetszett a rendszer, majd a rendőrök igazoltattak is mindenkit. Orbánt én speciel nem is láttam, annyira elveszett a sokaságban. Ezek után bement a terembe, ahol hosszasan szónokolt összecsődített, és kicsit sem érdeklődő közönsége előtt. (Akik az ablaknál ültek, jobban érdeklődtek az én "Kisebb tandíjt stadionok helyett"-táblám iránt, a pedagógusok csak kemény küzdelem árán tudták fenntartani a rendet.)

Egyébként ennek az embernek a férfiasságáról írt áradozó, már-már erotikába átcsapó cikket G. Fodor Gábor. Érdekes elképzelései lehetnek a férfiasságról, de ahogy gondolja, nem vitázom ízlés dolgával. De az biztos, hogy így nehéz azt a cikket Orbánra vonatkoztatni.

Egy ember, aki jókedvűen fogadja a tömeg üdvözlését, és barátian viszonyul a rajongóihoz, meg valaki, aki rendőrök, terrorelhárítók és törleszkedők sorfala mögött bújik meg. Az egyik, államférfi. A másik...férfi az ilyen egyáltalán?!